XVI. Országos Könyvvizsgálói Konferencia

További oldalaink, írásaink

A XVI. Országos Könyvvizsgálói Konferencia nyitó előadását Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke tartotta. Beszédének központi gondolatát a világ alapvető rendjének fontossága képezte.

Az idei olimpián alkalmazott dopping vizsgálatok ugyanolyan komolyak voltak-e, mint az előző évek nagy világversenyein? Az ellenőrzés hatékonyságának kérdése áthatja hétköznapi életünk szinte minden pillanatát.

A nagy értékű adócsalásokba keveredett cégeknél az érintett könyvvizsgáló vajon lelkiismeretesen végezte a munkáját?

A sok áldozatot követelő repülőgép szerencsétlenség nem lett volna megelőzhető, ha a műszaki ellenőrök alaposabban végzik a feladatukat?

Isten, amikor a világot teremtette, a kezdetek kezdetén már a revizort, az auditort is megteremtette?

Egy kis történet, amely jól illusztrálja, hogy a világról alkotott képünk mennyire tudja befolyásolni közérzetünket:

Egy filmrendező egy vendéglőbe hívja meg fiatal barátját.

Az eseményt követően hónapokba telt, amíg sikerült helyre állítani a kísérleti alany lelkivilágát.

A 2007. évben a könyvvizsgálatból származó árbevétel 4,3 milliárd forint volt. Igaz, hogy ennek 55 százalékát a négy nagy nemzetközi könyvvizsgáló cég (Big Four) tudhatja magáénak.

A könyvvizsgálói szakmát manapság sok bizonytalansági tényező uralja.

Újból és újból felmerül a kérdés, hogy mennyit ér ma egy könyvvizsgálói oklevél? És mennyit fog érni holnap?

Hogyan tud a könyvvizsgálat preventív szerepe érvényesülni a gazdaságban?

Igazuk van-e azoknak, akik a vállalkozói terhek csökkentésének zászlaja alatt újabb és újabb bizonytalansági tényezőkkel gyarapítják éppen annak a gazdálkodói körnek a beszámoló készítési gyakorlatát, amelyik eddig sem jeleskedett ebben a témában?

A 2008. évtől kezdve már csak 100 milliót meghaladó árbevétel felett kötelező a könyvvizsgálat. A kieső megbízások számát jelentősen befolyásolhatja a könyvvizsgálók minőségi munkája.

Amennyiben a vállalkozások a könyvvizsgálók jelenlétét a nagyobb biztonsággal, a szakmai támogatottsággal párosítják, akkor - ha az már nem is kötelező -, a továbbiakban is mérlegelni fogják e kapcsolat fenntartását.

Az elnök a mély optimizmussal és lelkesítő pozitív gondolatokkal áthatott beszédét egy ír-kelta köszöntővel zárta:

"Legyen előtted mindig út! Fújjon mindig hátad mögül a szél.Melegen süsse arcodat a nap! Az eső puhán hulljon földjeidre!S míg újra találkozunk, hordozzon tenyerén az Isten."

Mennyit ér a könyvvizsgáló?

A könyvvizsgálók értéket teremtenek az állam és a társadalom számára.

* Több adó folyik be a költségvetésbe.

* Terheket vesznek le az adóhivatal válláról.

* Megbízhatóbb információk látnak napvilágot a vállalkozások működésével kapcsolatban.

A könyvvizsgálók értéket jelentenek a vállalkozásoknak.

* A felhalmozott tudástőkéből minden megbízó profitálhat.

* A bonyolult elszámolások útvesztőiben mindig jól jönnek a hasznos tanácsok.

* A hitelesített beszámolók nagyobb értéket képviselnek az üzleti partnerek szemében.

A monetáris politika főbb kivívásai

Simor András jegybank elnök gondolatai

A jegybank fő feladata az árstabilitás biztosításával hozzájárulni a társadalmi jólét hosszú távú megteremtéséhez.

A monetáris politikának függetlennek kell lennie a politikától és rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy másfél - két évre előre lássa a kamatdöntések meghozatalát befolyásoló folyamatokat.

Fontos, hogy a piac szereplői hitelesnek fogadják el a monetáris politikát. A hitelesség az inflációs várakozások egyik fő mozgatórugója.

Az ideális jegybank elnöknek olyan tekintélye van, hogy pusztán a homloka összeráncolásával befolyásolni tudja az inflációs várakozásokat.

A kihívások lehetnek globális, illetve hazai eredetűek egyaránt.

Nemzetközi összefüggésben a pénzügyi turbulenciák /bizonytalanságok/, közül a globális inflációs nyomás, illetve a lassuló konjunktúra a legszámottevőbbek.

Az itthoni környezetből a koordinációs problémák, illetve a hitelesség játsza a legfontosabb szerepet.

A jegybank válaszai a kihívásokra:

1/ Az átmeneti változások figyelmen kívül hagyása.

2/ A tartós árváltozások kezelése, amelyekre a monetáris politika nem tud hatni.

3/ A globális hatások kivédése - úszva az árral, vagy éppen ellene -, a helyzettől függően.

Az árstabilitás feletti őrködés az ország gazdasági növekedésének az egyik garanciája.

Az egyensúlyi helyzet javulása az alacsony növekedés ellenére is a forint erősödéséhez vezetett.

A kamatemelés hatása: Megnövekszik az értékpapírok iránti kereslet - közvetetten a forint iránti kereslet -, amely a hazai fizetőeszköz erősödéséhez vezet. Tovább gyűrűző hatás az import árak csökkenése, ezáltal az iparcikkek árainak a leszorítása.

Az elkövetkező években lassú dezinfláció várható, amely 2010-re 3 % körüli értéken fog mozogni.

Az előrejelzés kockázatai között mindenképpen említésre méltó az inflációs várakozások alakulása a hitelesség jegyében, a gazdaság strukturális problémáinak kezelhetősége és végül, de nem utolsó sorban az olajárak alakulása.

Egy kérdés, amely a jegybankot - többek között foglalkoztatja: Hogyan tudnak 8-9 százalékos béremelést végrehajtani, amikor mindenki értékesítési problémákra panaszkodik? Egyik lehetséges magyarázat a csökkenő foglalkoztatottság, amely a statisztikákban azért nem jelentkezik, mert a mozgás a munkaerő piacról történő egyidejű kilépéssel párosul.

A jegybank lassú gazdasági élénküléssel számol az elkövetkező időszakban, amelyet elsősorban a belső kereslet növekedése fog megalapozni.

Vissza az elejére